Hozhatok egy csésze kávét, teát vagy ásványvizet? - a kérdés szinte minden komolyabb tárgyalás előtt elhangzik. Hogyan illik elfogadni? Miért kínálnak meg bennünket egyáltalán? Mi a protokoll a kávézás során? Néhány alapvető gondolat fekete vérünkről, s a tárgyalástechnikáról.A kanna-számra előre lefőzött "négerlábvíz" gyakorlatilag ihatatlan, vendégünknek ne ilyet adjunk.
Iszom a kávémat éppen - erre eléggé igényes vagyok. Nem szeretem a kávét, csak ha tényleg minőségi. Ez most nem ilyen. Pocsék. Sok tejjel még elviselhető, de kint esik a várva várt eső, ölemben a macska, lábamnál a kutya, szobában a DVD előtt a gyerek, ígyhát itt az idő, hogy a kávézásról írjak, feledve a sajátomat.
(Természetesen az ügynök határozó is folytatódik majd)
A kávéval kínálás a mai tárgyalások egyérelmű, első fázisa. Általában a titkárnő, asszisztens, vagy maga a vendéglátó kínálja a partnerét kávéval. Népszerű dolog, hogy a tárgyalóba olyan kávéautomatát készítenek, mely egy pillanat alatt megfelelő krémességű kávét készít. Én is ezt szeretem legjobban - frissen őröl, isteni aromát ad.
A kávé kínálása hivatalosan a megérkezésünk után, de a névjegycsere előtt történik, míg a kávét szervírozzák, addig cserélnek névjegyet a tárgyalófelek, ha az első találkozásról van szó. Ezért nem illik nagyon hosszan váratni a kávéra a vendégeket. A kávé felszolgálása, majd a kávé első kortyainak elfogyasztása szolgál a beszélgetés felvezetésére. Ilyenkor illendő a "csevegés". Ekkor kell megdícsérni a szép kilátást a tárgyaló ablakából, a helyes srácokat az igazgató úr asztalán lévő fotón, vagy éppen gratulálni a falra függesztett sport-trófeákhoz, vagy a vállalati CSR tevékenységet bemutató képekhez. Vendéglátónk megkérdezheti például, hogy könnyen ideértünk-e. Ez a néhány mondatos felvezető oldja a kezdeti feszüktséget.
A kávé, tea, ásványvíz fogyasztása oldja feszültséget, barátibbá teszi a beszélgetésünket. Fogadjuk el bátran a kínálást, kifejezetten illendő! Egyszerre csak egy dolgot kérjünk. Kifejezetten pofátlan dolog, ha megkérdezik, hogy kávét, teát narancslét vagy vizet kérünk, azt felelni, hogy a sorrend épp megfelel.
Apró figyelmesség, kifelé menet köszönjük meg a titkárnőnek a kínálást. Sokszor, ha ő is megjegyez bennünket, megalapozzuk jó hírünket! A vizet tilos első hajtásra meginni, és nem illik a pohárban hagyni sem.
A kávézás jó lehetőség egy kis játékra! Milyen személyiség is az, aki veled szemben ül? Nézd meg, hogy kávézik, s azonnal kiderül!
A kavargatós:
A kávét nem illik hosszasan kavargatni, főleg nem csörömpölve. Aki hosszasan kavarja a kávéját, akkurátus, elgondolkodó ember, aki nehezen hozza meg döntéseit. Adjunk időt neki arra, hogy meggondolja amit kínálunk neki, de kapjon határidőt, mert különben évtizedekig halogat.
Hajigálós:
Hirtelen lendületű ember, akit nem érdekel, mit gondolnak mások. Ő hajítja messziről a cukrot a kávéjába. Ha a kávé kicsap a csésze szélén, azt nem törli fel. Óvatosan bánjunk vele, mert nem fogja celofánba csomagolni a véleményét. Nem akar bántani bennünket, egyszerűen ilyen a temperamentuma. Mindenképp a célkitűzésekkel kezdjük mondatainkat, ő ezt szereti. A háttérmunkát átengedi a személyzetnek - ő csekelszik.
Akkurátus:
Óvatosan a kiskanállal helyezi a cukrot a kávéjába. Rövid ideig kavarja, a csésze szélén lerázza, lecsepegteti a kiskanalat, majd hozzáadja a tejet. Apró kortyokban fogyasztja el. Precíz munkavégzésére mindig számítani lehet. Neki mindenképp áruljunk el "apró, titkos részleteket" és sok táblázatot is kapjon, hogy utólagosan tájékozódhasson.
Sietős:
Gyorsan felhajtja a kávét, mintha egy felest inna a sarki talponállóban. Cukrot, tejet nem rak bele. A cukor kispórolása azokra az emberekre jellemző, akik nem tudják igazán élvezni az élet édességét. (kivétel a cukorbetegek!)Őket ne próbáljuk bókokkal lekenyerezni, haladjunk szaporán, engedjük, hogy diktálja a tempót. Szinte mindig bagósok is egyúttal, tehát ha nem zavar bennünket, utalhatunk arra, hogy a cigizés közben jobban megy a beszélgetés...
Hedonista:
Hosszan, élvezettel kóstolgatja a kávét, szemét közben lehunyva esetleg picit cuppant is hozzá. Sokszor az ő számára oda van készítve egy palack tejszínhab is. Ő az, aki lenyalja a kiskanalat. Ő aztán élvezi az életet, kreativitására számíthatunk, anyagilag motiválható. Ha még egy cukrot is kér a kávéjába, akkor tudjuk, hogy őt a kreatív, egyedi ötletekkel lehet megnyerni! Nem fogják édekelni a táblázataink, inkább az a kihívás, amitől különlegesebbé tesszük az életet.
A kávézás alapvető illemtana
- A kávéba a cukrot a kiskanállal tegyük bele. (Hajigálni tilos!)
- Keverjük el, úgy, hogy ne csapjon zajt. (Ugye nem a kolompos ökörcsorda érkezett haza?)
- Ne kocogtassuk a csészéhez a kanalt és ne is nyaljuk le. Egyszerűen fektessük a csészealjra.
- A csészét mindig a csészealjra helyezzük vissza.
- Igyuk ki a kávénkat, nem illik meghagyni.
- A kisujjunkat – mint az köztudott – nem illik eltartani a csészétől.
- Ugyancsak nem illik marokra fogni a csészénket.
- A helyes dolog a fülénél fogva a szánkhoz emelni.
- A szürcsölés, csettegés cuppogás minden formája tilos!
Aki kávét kínál, annak illik valami rendesebb márkájú, iható kávét adni. Sikítok, amikor a multinál az automatából, a vendéglátóm saját pénzén vett kávét kínálják fel nekem. Ezt nem is szeretem elfogadni, ugyanis ott nem a személyes vendégeként vagyok jelen, hanem a vállalataink megbízottai vagyunk mindketten. A kanna-számra előre lefőzött "négerlábvíz" gyakorlatilag ihatatlan, vendégünknek ne ilyet adjunk.
A tárgyalásra bevitt tálcán szalvéta, kis pohár víz, cukor és édesítő, valamint kis kannában tej, vagy előre csomagolt kávétejszín szerepel. A cukor előre csomagolt fajta, vagy csipesszel felszolgált kockacukor. A csésze espresso méretű, ha presszó kávét, és capuccinos csésze, ha capuccinot szolgálunk fel.